SAJÁTVILÁGOM

Mármint, hogy a sorstársaim közül. Igyekszem néha bemutatni pár jó arcot, akikről úgy gondolom, hogy a ti számotokra se lehetnek…

Bár már jó három hónapja kimúlt, dehát muszáj itt felidéznem a nyár eseményeit, mert egyszercsak valaki követ dobott az állóvízbe, ami még a mai napig is hulllámokat…

Mármint a számomra. Mert nekünk igenis kellenek a példaképek, talán még jobban, mint nektek. Kell, hogy lássuk, hogy nem vagyunk magunk azon az úton, amin elindultunk, mert ha észrevennénk, hogy magunkra maradtunk, esetleg még elbizonytalanodnánk és visszafordulnánk. Ha többen…

Mármint, hogy ez a negyedik bejegyzés. Jobb címet is adhattam volna, de minek? Aki akar, így is elolvas, aki meg nem...hát minek strapáljam magam?Akkor hát folytassuk az ismerkedést az én különbejáratú világommal. Azért különbejáratú, mert néha nagyon egyedül érzem magam…