SAJÁTVILÁGOM

Így, Karácsony felé közeledve, adventben, mindig elhatalmasodnak rajtam az ünnepi gondolatok, hisz ez az ünnep elsősorban a szeretetről szól. Most ide másolok egy cikket, amit még tavaly írtam, de az aktualitásából az idén se veszített. ... Igen, okosan ajándékozni nehéz dolog, és az ember ajándékvásárlás közben hajlamos esztelenül költekezni, mondván, mindegy, hogy mi, csak jó drága legyen. Mert ugye már a szeretetet is pénzben mérjük, és félünk, hogy a másik túl olcsónak fogja találni az ajándékunkat, ezért inkább megvesszük neki a legdrágább kütyüt, amiről senki se tudja, hogy mire való, de legalább minket nem érhet az a vád, hogy „olcsójánosok” vagyunk. Persze, tudjuk jól, hogy a másik ugyanúgy nem tudja, mint mi, hogy a tőlünk kapott „kütyü” mire is jó, de ez már nem a mi gondunk. Ez a mi évenként ismétlődő társasjátékunk, amiben tulajdonképpen csak a kereskedő jár jól, aki ránksózza a semmire se jó „kütyüt”, amit év közben eszünkbe se jutna megvenni. Mindeközben pedig megfeledkezünk róla, hogy azon a pénzen, amit mi nagyvonalúan ezekre a haszontalan kütyükre dobunk ki, a világ másik felén talán életeket menthetnénk meg. Azonban ne is menjünk ilyen messzire, mert nincstelenek a környezetünkben is vannak. Olyanok, akik csak álmodoznak dúsan megterített karácsonyi asztalról, gyerekek, akik a legegyszerűbb játéknak is örülnének. És vajon van e karácsonyi ajándék, ami felveszi a versenyt egy örömtől csillogó gyermek szemével? Karácsony előtt láttam a tévében egy jótékonysági műsort, amiben egy vállalat vezetőjével volt beszélgetés, aki elmondta, hogy ők ebben az évben az üzleti partnereiknek ajándékra szánt pénzt jótékonykodásra fordítják. Úgy gondolom, ennek a vállalatnak az üzleti partnerei mégis kaptak karácsonyi ajándékot, jóllehet nem sok tízezer forintos csecsebecséket. Ehelyett azonban megkapták azt az érzést, hogy ők is segítettek a rászorulókon. Ez az ötlet annyira megtetszett, hogy rögtön tovább is gondoltam, és ezennel a nyilvánosság elé is tárom, amit kigondoltam. Mi lenne, ha mindnyájan lemondanánk ajándékunk tíz százalékáról? Megbeszélnénk szeretteinkkel, hogy abból az összegből, amit a megajándékozásunkra szánnak, vonjanak le tíz százalékot, amit befizetnek valamilyen jótékonysági alapítványnak. Mi pedig megelégednénk tíz százalékkal olcsóbb ajándékkal, ami azonban lelkileg biztosan pluszt jelent, mert ott, a Karácsonyfa alatt meglenne az a jó érzésünk, hogy azért mi is tettünk valamit a nálunk szegényebbekért, legalább tíz százalék erejéig.